Mindenkinek nehézségeket okoz az étrendi változtatás, viszont aki családban, eltérő ígényű emberek társaságában él, annak nagy kihívás megvalósítani a „mentes” étrendet, függetlenül attól, hogy milyen élelmiszertől szeretné mentesíteni magát.

Nem elég az, hogy nem egyszerű az egészségtelen, tömegételektől megszabadulni, de még a környezet értetlenségét, aggodalmát is csillapítani kell.

1. Nézzük a gluténmentes diétával kapcsolatos aggályokat.

A nem gluténérzékenyek legfőbb aggodalma az szokott lenni, hogy alapvető tápanyagok hiányozni fognak a diétázó étrendjéből. Leginkább a gyerekeket szokták félteni ettől a hozzátartozók.

Aggodalomra azonban semmi ok.

Megjegyzem, hogy cöliákia esetén, a nyugati országokban a szűk család tagjait is szűrik, legtöbbször pedig ki is derül, hogy az is gluténérzékeny, akinek nem voltak súlyos, egyértelmű tünetei.

A kellemetlen az, hogy a könnyen elérhető búzát, árpát, rozsot, helyettesíteni kell, és sok családban ez plussz munkát, kellemetlenséget jelent. Sőt, van ahol szinte megoldhatatlannak látják. Pedig megfelelő információk birtokában, könnyen megoldható.

A gluténtartalmú gabonák (búza, rozs, ápra, zab-az avenin egyeseknél ugyanúgy működik mint a glutén) semmi olyat nem tartalmaznak, amit nem találunk meg más, gluténmentes élelmiszerekben (hajdina, köles, rizs, tápióka, ciorok, teff, krumpli, hüvelyesek, stb.).

Sőt, a gluténmentes étrend, ha nemcsak a lisztekre koncentrálunk, lehetőséget adnak arra, hogy végre egészségesebb, változatosabb étrendre váltsunk és megszabaduljunk a puffadástól, rossz emésztéstől.

Természetesen a gluténérzékenyeknek (cöliákiások) kötelező diétázni.

Nem azt mondom, hogy minden ami glutént tartalmaz, az rossz. Csak azt mondom, hogy glutén nélkül sokkal nyugodtabb és boldogabb az emésztőrendszerünk. Akit mélyebben érdekel, hogy MIÉRT van így, figyelmébe ajánlom Julien Venesson, Gluten című könyvét. Magyar fordításban nem találtam meg.

Ez a könyv, tudományos kutatásokra alapozva, elmagyarázza közérthetően miként alakult a búza útja az elmúlt 7o évben, hogyan keresztezték, hogyan jelentek meg új fehérjék a keresztezés során, hogyan vált nehezen emészthető, problémás élelmiszerré a mindennapi kenyerünk.  

Amit a gyakorlatban észleltem:

A gluténmentes diéta mindenkinél általános javulást hoz kb. 6 hét után. Megszűnik a puffadás, tisztul a bőr,  jelentősen ritkulnak az epekrízisek, stb. A reflux szinte azonnal elmúlik a gluténos, lisztes ételek elhagyásával.

A pajzsmirigy alulműködés, valamint a Hashimoto autoimmun pajzsmirigy esetében meglepően jó eredményeket hoz a gm diéta.

Konkrét példa: 2 hónap alatt az ATPO szint 660-ról 240-re csökkent egyik páciensemnél, teljes gm diétával. Aki ilyesmivel küzd, az tudja, mit jelent.

Másik példa: 1 év alatt a 11-es(min.érték alatti)  FT4 szint, 15-re (majdnem középszint) emelkedett, gluténmnetes és tejmentes diétával.  Ajánlom pajzsmirigy témában, dr.Izabella Wentz könyveit.

Cöliákiagyanú esetén, a diagnózis felállítása előtt nem szabad diétázni. A diagnózist gasztró-enterológus állapítja meg.

2. Laktóz- és tejfehérje mentes étrenddel kapcsolatos aggályok.       

Talán ezt a tipusú érzékenység/allergia a legelterjedtebb, és egyúttal, a legelfogadottabb. A gondot az szokta okozni, ha  kiderül a  kisgyereknél, hogy allergiás a tehéntejben található fehérjére. Ekkor beindul a családi aggodalom. Valóban   bonyolultabb  megoldani  az étkezést ilyenkor, de nem lehetetlen. A csecsemő jó esetben anyatejjen él, az soha nem okoz gondot,  de tejfehérje nélküli tápszert is lehet kapni, igaz, elég borsos áron. 

Míg a laktóz (tejcukor) csak emésztőrendszeri gondokat okoz (puffadás, hasmenés) addig a tejfehérje, főleg a kazein, az      emésztőrendszeri  panaszok mellett, az immunrendszert és a hormonrendszer kiegyensúlyozott működését is megzavarhatja (pl.    fertőzésekre való hajlam, légúti tünetek, autoimmun folyamatok, pattanásos bőr, ekcéma, krónikos homloküreg gyulladás).

Személyesen nem bátorítom a tej- és tejtermékek fogyasztását. Ha mégis eszem ilyesmit, akkor a 82%-os zsírtartalmú vajat, a kefírt, kecskesajtot/túrót, illetve és a saját készítésű juhtúrót fogyasztom csak ritkán. Ritkán azt jelenti nálam, hogy hetente, kéthetente egyszer.

A tejtermékek valóban finomak, de a közhiedelemmel ellentétben nem oldják meg a szervezet kálciumellátását. Ha a tudományos  kutatásokat nézzük, kiderül, hogy minél magasabb a tej és tejtermék fogyasztás, annál gyakoribb a csontritkulás, illetve a medencecsonttörés. Ez elgondolkodtató. Lásd Colin Campbell Kína diéta című könyvét, vagy a dr.Michael Greger könyveit.

Amit a gyakorlatban észleltem:

Ha a szoptató anyuka elhagyja a tejet és tejtermékeket, a csecsemők hasfájása többnyire megszűnik. 

A kazein (tejfehérje) ekcémát, kiütéseket, allergiás orrfolyást okoz elég sok ovodáskorú, vagy kisebb gyereknél.

Kamaszoknál a tejtermékek elhagyása csökkenti a pattanásokat.

A pajszmirigy állapota sokat javul a fiatal és idősebb nők esetében a tejtermékek mellőzése után, illetve a test gyulladásszintje csökken.

3.  A legnagyobb aggodalom talán a húsmentes diéta körül jelentkezik, talán nem is alaptanul.

    De a helyzet azért nem olyan vészes.  

A hús kényelmes és hatékony fehérjeforrás. Az állati eredetű fehérje teljes értékű, könnyen felszívódik, jól beépül az emberi szervezetbe. De még mielőtt azt hinné valaki, hogy itt és most a húsfogyasztást népszerűsítem, elmondom, hogy a disznó- és marhahúst nem pártolom.

A marhahúst erkölcsi okok miatt, már nem fogyasztom, nem tudom megemészteni a félelmet amit az állatok éreznek mikor vágóhídra viszik őket. Ha valaha láttál félni marhát vagy borjút, soha nem fogod elfelejteni a tekintetét. A disznóhús nem kedvencem, problémás, magas telített zsírtartalmú hús, inkább kerülöm.

Bizonyos betegségek esetén (végbél, vastagbél, vese) a vörös húsok fogyasztása egyenesen tilos.

Marad a természetes módon nevelt pulyka, csirke, hal. És a tojás. Ha nem áll fenn allergia, a tojás kitünő fehérjeforrás. A napi fehérjeszükségletünk durván 1g/testsúly kg, de olyan vélemények is vannak, hogy ennél kevesebb is elég. 

Például: 1 darab (6o g) tojás durván 7g, beépülő fehérjét tartalmaz,  1oo g csirkemellben pedig 23 g fehérje van. Ezeken kívül természetesen minden más élelmiszer tartalmaz fehérjét, különböző arányokban.

Ha hetente 1 alkalommal halat, 1 alkalommal pulykát és 1 alkalommal csirkét fogyasztunk, nem fogunk fehérjehiánnyal küzdeni. A nehéz fizikai munkát végzőknek, illetve a sportolóknak ennél több fehérjére van szükségük.

Növényi forrásokból is biztosítani lehet a kellő fehérjemennyiséget, odafigyelléssel. Mandula, dió, napraforgómag, tökmag, csicseriborsó, szója, lencse, paszuly, brokkoli, magtejek, avokádó, sok zöldség, tahini, gyümölcs, nem hiányozhat a húsmentes diétából.

Annak, aki húsmentes diétát követ, nem lehet és nem szabad egyszerű „kiflit szánával” tipusú étrendet követni. Ideiglenesen lehet ezt csinálni, de hosszútávon biztosan nem lesz rendben az egészsége.

Amit a gyakorlatban észleltem: kb. 1 év teljes húsmentes diéta után a többségnél vas és B12 hiány jelentkezik, valamint a vérben mérhető összfehérjeszint alacsonyabb lesz. De nem mindenkinél. Valószínű, hogy a vékonybél felszívóképességétől és a bélflóra összetételétől is nagyon függ.

Az, aki nem fogyaszt húst, sokkal nyugodtabb, nem küszködik magas vérnyomással, könnyű az emésztése. És nem utolsó sorban, szép az arcbőrük és tiszta a tekintetük. Ez utóbbi kizárólag az én meglátásom, tudományos kutatást erre nem tudok felhozni.

A mentesség témája természetesen ezzel nem merült ki, de ezek a leggyakoribbak. Fontos, hogy az, akit érdekel, megtalálja a számára egészséges és járható utat.

Nagyon drasztikus, egyoldalú diétát nem szabad elkezdeni. Nem egy személy ismerek, aki helytelen diéta miatt, elveszítette a hajkoronáját.

Kívánok további szép nyarat és jó kedvet a munkához azoknak, akiknek a nyaralás már csak emlék.

Szeretettel,

László Tünde Réka,

étrend tanácsadó, Bowen terapeuta