Időnként felkapottá válik a folyton-diétázók körében egy-egy hullám. Megjelenik egyfajta diéta, ami kap egy nevet, felcímkézik és terjesztik, ahol csak lehet.

Szándékosan nem fogok egyet sem megnevezni, inkább számoljunk egy kicsit (én nem szeretem a számokat, úgy érzem korlátoznak, de azért el kell ismerjem, hogy a számok nem hazudnak...érdemes  velük barátkozni).

Nos, táplálék szempontjából, mire is van szüksége testünknek egy nap alatt?

-0,8-1,2 g fehérje/  testsúly kg, vagyis egy 6o kg-os embernek kb.6o g a napi fehérjeszükséglete (ha egészséges, 5o-5o%-ban növényi és állati eredetű, a beteg szervezet esetében az állati eredetű fehérjékkel óvatosan kell bánni)

-1-2 g zsír/ testsúly kg , kicsivel több mint fehérjéből (hidegen préselt növényi olajokból, magvakból).

-4-8 g szénhidrát/ testsúly kg , ami azt jelenti hogy kb. négyszeres  a szénhidrátszükségletünk a zsírokkal és fehérjékkel szemben. A szénhidrátok úgy viselkednek mint az üzemanyag, testünk üzemanyaga.  Ezek égnek el legkönnyebben és leghamarabb,  energiává változva. ( legjobb reggel fogyasztani a szénhidrátokat , így egész nap kifejthetik jótékony hatásukat és nem kell aggódnunk, hogy hízlalnának)

És mindjárt bele is vágok...a közepébe.  Ha testsúly csökkentésről beszélünk, nem az a jó megoldás, hogy kivágunk, száműzünk teljesen minden szénhidrátot ( hosszú távon amúgy is csak nagyon kevés ember képes erre ). Táplálkozási tanácsadóként jónak látom ha :

Kivágjuk a finomított szénhidrátok minden formáját (fehér liszt, cukor) és helyettük  minőségi, teljes szénhidrátokat keresünk: teljes kiőrlésű lisztek, barnarizs, hajdina, amaránt, qinoa, köles(kevesebben szeretik), burgonya, lencse, paszuly. Ezeket érdemes, sőt úgy a jó, ha zöldségekkel, fűszerekkel és finom olajokkal  társítjuk.

Megtanuljuk,  hogy mit, mivel jó társítani.

Helyes társítás = jó emésztés, 

Jó emésztés =  nincs puffadás,  jó a felszívódás

Jó felszívódás = nem alakul ki hiánybetegség, jó erőnlét

Hiszem, hogy nincs szükség divatirányzatokra. Nincs az a diéta amelyik mindenkinek jó lenne, hiszen minden szervezet  kicsit más és másként reagál a változásokra. A helyes információt , a tudást nem pótolja semmi, legyen bármilyen hangzatos a legújabb diéta. Ráadásul minden diétában fellelhető valami szélsőség, valami egyensúlytalanság. Nem állítom, hogy nincs látványos eredmény, de hosszútávú hatásokról nemigen készül jelentés. Mikor „megszabadulunk” a diétától , a kilók szép lassan visszamásznak.

Egy dolog biztos: minden éheztetés megbosszulja magát . Merem idézni két kollegámat (mindkettő kiemelkedő eredményeket elért testépítő): „Ha fogyni akarsz, ne éheztesd magad”!

Enni tudni kell. Nem keveset és nem sokat, pont azt és amennyire szükségünk van. És a jó egészség érdekében, érdemes foglalkozni a témával.

                                                                       László Tünde Réka,

                                                                                            táplálkozási tanácsadó